Sziasztok meghoztam a prológust. :) Sajnos csak hétvégén tudom hozni az első részt amit nagyon sajnálok de a suli mellett nincs időm irni...:( Mindegy azért remélem tetszeni fog nektek a blogom...:)
Néha úgy érzem szánalmas vagyok...
Szánalmas mert kézzel lábbal kapaszkodok egy olyan személyért aki tudom, soha nem lehet az enyém!
Szánalmas mert túl sokat nyelek és hallgatok.
Szánalmas mert szánalmasnak érzem magam és az egész életem.
Pedig ha jobban bele gondolok...
Vannak emberek akik éheznek, akik halálos betegek, gyerekek akiket bántalmaznak és minden egyes nap kin számukra. Kislányok, kisfiúk akik elveszitették szüleiket, emberek akiknek az életük sokkal rosszabb mint az enyém.
Ezek az emberek bármit megtennének ,hogy olyan életet élhessenek mint én .
Hát ezért érzem magam szánalmasnak.
Mert szánalmas vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése